Már 5000 tanár jelezte, hogy azonnal beadja a felmondását, ha elfogadják a pedagógusokat szinte rabszolgasorba taszító bosszútörvényt, amit a tanárok és a diákok tiltakozása ellenére (sőt, Orbánék természetét ismerve pont azért) Pintér tábornok két hete benyújtott a Parlamentnek. Mutatjuk, mi az, ami ilyen heves tiltakozást váltott ki az érintettekből.
Másfél éve tart a tanárok küzdelme a normális megélhetésért és az elfogadható iskolai körülményekért, mivel a XXI. században sikeres Magyarország helyett összeszerelőországot építő Fidesz uralma alatt zuhanórepülésbe kezdett az oktatás amúgy se túl magasan szárnyaló színvonala.
A menet közben zűrös minisztériumi alosztállyá lefokozott oktatásügy Pintér tábornok fennhatósága alá került, aki rendvédelmi kérdésként kezelte a követeléseket. Előbb lehetetlenné tették a pedagógusok számára szabályos sztrájkolást, majd az emiatt beindult polgári engedetlenségi akciókra válaszul kirúgás-hullámot rendelt el, majd amikor ez pont az ellenkező reakciót váltotta ki, és meghunyászkodás helyett csak még nagyobb lett a felháborodás, amelyhez a diákok is csatlakoztak, bosszúból beterjesztettek egy olyan törvényt, ami még tovább ront a helyzeten, szinte rabszolgasorba sodorva a tanárokat.
Az oktatás már amúgy is tanárhiánnyal küzd, de ennek a törvénynek már a tervezete is az összeomlás szélére sodorta az oktatást. Sokan már most felmondtak, és az ahang felületén már 5000 tanár jelezte, hogy a törvény hatályba lépése esetén azonnal megszüntetné a munkaviszonyát. Ráadásul már szinte senki nem akar tanár lenni: a felsőoktatásba jelentkezőknek mindössze az 1,2 százaléka jelölte meg első helyen a pedagógus-pályát. Kémia vagy fizika tanárnak szinte senki sem jelentkezett.
De mi is az, ami ilyen heves reakciókat váltott ki?
A státusztörvény minden közoktatásban dolgozót – tehát az egyházi, alapítványi, magánintézmények dolgozóit is – egy egységes jogállási törvény hatálya alá terelné. A bosszútörvény mindenkire nézve rendkívül hátrányos rendelkezéseket tartalmaz, de a közalkalmazottak esetében a különbség drámai.
Bár a máskor állandóan az EU-val álharcot folytató kormány az Unióra mutogatva nem akar azonnali béremelést adni (és későbbre is csak jóval az infláció alatti emelést ígér), a törvény megalkotását az uniós pénzek lehívhatósága nem indokolja. Sőt, a törvény számos ponton ellentétes az uniós vállalásokkal: nemhogy javítaná, inkább rontja a köznevelésben dolgozók helyzetét, közérzetét és az oktatás minőségét.
A javaslat szerzett jogokat vesz el, a további központosítást, kézi irányítást, a pedagógusok szakmai szabadságának, a szülők jogainak csökkentését, a tiltakozások megakadályozását szolgálja. A hivatalos indoklás a gyermekek művelődéshez való jogára hivatkozik, de a változtatások kifejezetten csorbítják ezt a jogot.
A felmondási akciót szervezők össze is szedtek pár példát (nem mindet!), amely magyarázatul szolgál arra, miért tartják ezt a törvényt elfogadhatatlannak:
- A státusztörvény elveszi a nevelőtestület szakmai szabadságát, a fontos döntéseket átadja a tankerületeknek. Az iskolák, óvodák ezentúl nem dönthetnek önállóan a saját működési rendjükről, pedagógiai programjukról, de még az éves munkatervükről sem.
- A státusztörvényben a bérsávok olyan szélesek, hogy ez megengedi, hogy a munkáltató szubjektív megítélése alapján, akár 600 ezer forintos fizetésbeli különbség legyen a munkavállalók között. Az alsó határt úgy határozza meg, hogy az nem biztosít béremelést.
- A státusztörvény szerint a pedagógus magatartása technikai eszközökkel ellenőrizhető. Megfigyelhetnek kamerával, és az eredeti tervek szerint a saját számítógépét, telefonját is átvizsgálhatják. (Ezzel beleláthatnak a tanulók és családjaik életébe is.)
- A státusztörvény alapján a szabadságok száma 46-ról 35 napra csökkenhet, mert a szabadsága alatt 15 munkanapra bármire (akár pakolásra, takarításra is) berendelhető a pedagógus.
- A státusztörvény tovább rontja a régóta pályán lévők anyagi megbecsülését. A nyugdíjba vonulók mostantól negyedannyi "sétálóidőt" kapnak, így a korábbi 4 havi helyett 1 havi fizetésre lesznek jogosultak. A jubileumi jutalmak számításánál pedig a ledolgozott évek számából levonják a gyesen, gyeden, táppénzen és azonos területen, de más munkakörben töltött éveket.
- A státusztörvény a szakemberhiány kezelése helyett még az eddiginél is jobban kizsákmányolja a pedagógusokat. A napi maximum munkaidő 8-ról 12-re, a heti 32-ről 48 órára nőne.
- A státusztörvény megtiltja, hogy a pedagógusok bármilyen formában kritikusan szólaljanak fel a közoktatás állapotával kapcsolatban, legyen ez akár egy tüntetés, interjú vagy blogbejegyzés. Fegyelmi eljárás is indulhat tanárok ellen, akiket ennek eredményeképp kirúghatnak, vagy büntetésből akár fél éven át 20%-kal csökkenthetik a fizetésüket.
- A státusztörvény a diákokat is bünteti, ha az intézmény pedagógusai sztrájkolnak. A fenntartó méltatlan, nevelő-oktató munkára alkalmatlan helyre is áttelepítheti a gyerekeket, ha az iskolában, óvodában elhúzódó sztrájkfolyamat van.
- A státusztörvény röghöz köt. A lemondási idő az eddigi 2 hónapról 6 hónapra nő. Tehát még fél éven át azon a munkahelyen kell dolgoznod, ahol már jelezted, hogy nem szeretnél.
- A státusztörvény szerint a tanév hossza legalább 180 tanítási nap lenne. A miniszter jogosult a tanévet július 15-ig meghosszabbítani. Ez súlyosan sérti a tanulók és a szülők érdekeit is!
- A státusztörvény megnehezíti a szakszervezetek munkáját. A reprezentativitási küszöböt a teljes foglalkoztatotti kör 10%-ához kötnék. Enélkül nem kell sem országos, sem fenntartói szinten egyeztetni a szakszervezetekkel. A munkaidő-kedvezményt is ehhez kötik.
Közben természetesen az ellenzék se tétlenkedik.
- A DK azonnali, 45-5-os emelést követel, amire meglenne a fedezet, ha Orbánék akarnák, hisz mindig akad felesleges 2-300 milliárd, ha a NER vállalkozásait kell kitömni közpénzzel.
- Az összes ellenzéki párt részt vett a parlamenti vita obstrukciójában, vagyis a parlamenti munka elhúzásában, vitára, védekezésre kényszerítve ezzel a kormánypártokat a nyilvánosság előtt.
- A legradikálisabb eszközhöz a Momentum nyúlt. Ők az Unióhoz fordultak, hogy az uniós kifizetéséhez meghatározott jogállami követelmények közé vegyék fel az oktatás rendbetételének igényét is, így csak akkor érkezne pénz, ha a jelenlegi státusztörvény helyett egy olyan oktatási törvényt fogadna el a Fideszkétharmad, amely elfogadható egy demokráciában.
Sajnos a tapasztalat arra utal, hogy mindezek ellenére erőből át fogják tolni a törvényt, ami viszont így katasztrófához fog vezetni. Mi örülnénk a legjobban, ha tévednénk ebben.
Kapcsolódik
Utcai aláírásgyűjtést indít a Momentum, hogy kössék az oktatás reformjához az uniós pénzeket
A státusztörvény tegnapi benyújtásával a hatalom világossá tette, hogy nem hallgatja meg sem a pedagógusok, sem a diákok kéréseit. Ezért kell az Unióhoz fordulni, és Európával közösen megoldani az oktatás súlyos válságát.
Kapcsolódik
DK: Azonnali, 45 százalékos tanári béremelésre van szükség az orbáni inflációt meg sem közelítő bérmódosítás helyett!
Gulyás Gergely szerint nem a tanárok bére alacsony, hanem a többi szakmában emelkedtek túl gyorsan a fizetések. Szégyen ez az ember.
Kapcsolódik
Még a fideszesek is támogatják a tanárok küzdelmét a NER ellen
Még a Fidesz-KDNP híveinek túlnyomó többsége, 78 százaléka is emelné a pedagógusok bérét, az ellenzékiek közül pedig szinte mindenki (98 százalék).
Kapcsolódik
Pintér nem ígérte meg, hogy nem fújják le többé könnygázzal a jövőjükért tüntető diákokat
Elfogadhatatlannak tartják és ezért elutasítják ellenzéki pártok a kormánynak a pedagógusstátusz-törvénnyel kapcsolatos javaslattervezetét - közölték a Belügyminisztériumban tartott szerda délelőtti egyeztetés után az azon részt vevő hat párt képviselői.
Kapcsolódik
Vészforgatókönyvvel készülnek az iskolák, hogyan élhetik túl szeptembertől az egyre nagyobb tanárhiányt
Ez már nem az összeomlás széle. Ez már maga az összeomlás.
