Hiába látunk és hallunk folyton győzelmi jelentéseket, mindenki tudja, hogy Magyarországon nagy a baj. A gazdaság terén is. Hogy mehetne jobban? Elmondjuk!
1. Piacgazdaság vagy állami korrupció?
A jól működő országokban a gazdasági szereplők sikerét az határozza meg, hogy mennyire tudják kiszolgálni a vásárlók igényeit, illetve mennyire tudnak jó minőséget előállítani. Az állam ebbe csak annyira szól bele, amennyire feltétlen szükséges. Magyarországon nem így van. A Fidesz nem egyensúlyt akar, itt az számít, hogy a Fidesz-maffia kasszájába sok jusson. Ennek érdekében hoznak törvényeket.
2. Képzett munkaerő vagy szolgamunka?
Ahol a politikusok vannak az emberekért, ott egyértelmű, hogy az állam célja az, hogy az emberek megéljenek a fizetésükből. Ennek alapja, hogy képzettek legyenek. Magyarországon ez másként van. Orbánék mesterségesen tartják alacsonyan a béreket, hogy a munkánkat olcsón kiárusíthassák a haveri cégeknek. A fideszes munka törvénykönyve nem véletlenül kapta a rabszolgatörvény nevet. Munkaalapú társadalom Orbán-módra = szolgamunka és csicskaság.
3. A nemzetgazdaság vagy a haverok támogatása?
Az állam feladata az is, hogy a hasznos gazdasági folyamatokat támogassa, hogy az emberek érdekeit szolgáló folyamatok beinduljanak és a közös érdekeinket szolgálják. Nem így megy ez a NER-ben. Nálunk csak az kaphat állami támogatást, aki haverságban van a miniszterelnökkel és köreivel. Ők viszont dögivel. Számolatlanul szórják a milliárdokat Mészáros Lőrincnek, Tiborcz Istvánnak vagy éppen Orbán faterjának, miközben más cégek tönkremennek a koronavírus-válság miatt.
4. Szövetségesek vagy diktátorhaverok?
A rendszerváltás utáni idők egyik fő politikai és gazdasági célja az volt, hogy csatlakozhassunk az Európai Unióhoz, ami 2004-ben sikerült is. Sokat köszönhetünk neki.
A Ercsi Kistérség, aminek Martonvásár is része, 158215 millió forintot kapott az EU-tól. Magyarország összesen pedig 13 500 000 millió forintot. Ez hihetetlen összeg.
Orbán mégis folyton Brüsszelt, az unió központját szapulja, ahelyett, hogy örülne, hogy olyan országokkal vagyunk szövetségben, mint Németország vagy Franciaország. Helyette az úgynevezett keleti nyitás jegyében olyan országoknak adósít el minket, mint Putyin Oroszországa, Erdogan Törökországa vagy a Kínai Népköztársaság.
5. Fejlesztés vagy lopás?
Az Unió nem ajándékba adja a pénzt, hanem azért, hogy az ország fejlődni tudjon. Máshol, például Észtországban ezt a politikai vezetők is így gondolják. Magyarországon ezzel szemben nem, hogy állandóan az EU-t szidja a fideszes gyűlöletkórus, de még el is lopják azt a pénzt, amit a gazdagabb uniós államok a magyar embereknek szántak.
Orbán és a tolvaj banda viszont ezt nagyon nem szeretné.
6. Pénzügyi stabilitás vagy adósrabszolgaság?
A gazdasági szabadságharcos Orbán Viktor rossz kecskére bízta a káposztánkat, mert Matolcsy láthatólag pénzügyminiszterként és jegybankelnökként is csúnyán elbaltázta a dolgokat. A magát az államadósság eltörlésével reklámozó Fidesz-kormány olyan államadósságot hozott össze, hogy ketté áll a fülünk, és olyan brutális a gazdasági hiány, amilyen az előző válság idején sem volt. A forint árfolyama meg olyan mélyen jár, hogy már a Titanicot is alulról nézi.
Hogy lehet, hogy a velünk hasonló adottságokkal rendelkező, de kisebb Szlovákia is messze megelőz minket minden mutatóban? Talán azért, mert a szlovák gazdaságot nem unortodox, illiberális módszerekkel szabályozzák?
Szponzorált tartalom.
