Március 16-án országszerte tüntettek a pedagógusok, fő követelésük, hogy csökkentsék a kötelező óraszámukat, valamint hogy emeljék meg a béreiket, de fizetésemelést kérnek az iskolák nem pedagógus dolgozóinak is.
Hosszas egyeztetés után a kormánynak és a pedagógusok képviselőinek, valamint a szakszervezeteknek nem sikerült megállapodni sem a tanárok által követelt béremelésről, sem a kötelező óraszámok csökkentéséről. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tavaly év végén kezdte az egyeztetéseket, végül ezek januárra kudarcba fulladtak, ami után a vita már arról ment a tárca és az érdekképviseletek között, hogy egyáltalán lehet vagy sem sztrájkot tartani. Január 31-re a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) kezdeményezésére az oktatók egy pár órás figyelmeztető sztrájkot szerveztek, amivel kapcsolatban január 27-én Maruzsa Zoltán államtitkár jelezte az iskolaigazgatóknak, hogy azt törvényileg nem tartják megalapozottnak.
A Fővárosi Törvényszék elsőfokú bírósági végzésében megállapította, hogy jogszerű a hétfői munkabeszüntetés, de meg kell határozni az elégséges szolgáltatásokat. Végül a pedagógusok a nagyobbik sztrájkot március 16-ra szervezték meg, ami aztán az elégséges szolgáltatás meghatározása miatt polgári engedetlenségi mozgalom lett. Ennek lényege, hogy az önmagát sértettnek gondoló fél olyan tevékenységet hajt végre, amely jogszabályilag nem behatárolt, de erőszakmentes és erkölcsi indíttatású tett, amit az elkövető a nyilvánosság előtt vállal.
A munkabeszüntetés egyoldalú végrehajtása ennek megfelel. Egyes intézményekben vállalták, hogy a sztrájktörvénynek megfelelően csak részlegesen hagyják abba az oktatást. Mint arról az Index is videóban beszámolt, a szerdai sztrájkon nemcsak a tanárok, de sok diák és a pedagógus hallgatók is részt vettek, Budapesten pedig tüntetést is tartottak a Kossuth Lajos téren. Itt a hangos demonstráción többször elismételték a főbb követeléseket: tisztességes béremelést akarnak a tanároknak és az oktatási intézmények nem pedagógus dolgozóinak, valamint, hogy csökkentsék a kötelező óraszámot. Vidéken - pl. Budaörsön, Szegeden, Székesfehérváron, Veszprémben, Győrött és kisebb városokban, falvakban - is több iskolában elmaradt a tanítás.
A pedagógusok által folytatott polgári engedetlenség határozatlan idejű: szerdán nem ért véget, de elképzelhető, hogy egyes sztrájkolók újra felveszik a munkát. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) korábban azt mondta, hogy közel 1000 olyan pedagógusról tudnak, akik aláírták a határozatlan idejű sztrájkról szóló szándéknyilatkozatot, de a PDSZ nyilvántartásában is lehetnek ilyenek. A 2022-re érvényes bértábla szerint a 2014. évi minimálbér, 101 500 forint a vetítési alap, ami mellé jönnek a 2020-ban bevezetett ágazati szakmai pótlék, ami az alapilletmény 10 százaléka volt korábban, de idén 20 százalékra nőtt, így a pedagógusok bére 9 százalékkal lett több január 1-től.
A két pedagógus szakszervezet szerint további 45 százalékos emelés lenne szükséges. Voltak viszont tanárok, akiknek a fizetése jobban emelkedett - nemcsak a sávozott életpályamodell egyéb kiegészítő emelései miatt -, ők azok, akiknek az alapilletménye nem éri el az idén januártól bruttó 260 000 forintra emelt garantált bérminimumot, esetükben erre a szintre kellett felhúzni a fizetésüket, amely aztán kiegészült a szakági pótlékkal. Március 11-én a kormány részéről Gulyás Gergely kancelláriaminiszter az Eduline szerint jelezte, hogy a pedagógusok törekvéseivel egyetértenek, és tárgyalnak az Európai Bizottsággal arról, hogy európai uniós forrásokból több százmilliárd forintot fordíthassanak béremelésre.
