A Ferihegy környéki települések is megsínylették a NER elmúlt 10 évét. Az uniós pénzek körüli botrányoktól a hatóságok akár választást is befolyásoló félrenézéséig volt itt minden. Kezdjünk is bele.
1. Az Elios ügy
Az országos rendőr-főkapitányságtól, megyei rendőr-főkapitányságtól sem kerestek meg bennünket.
- mondta Gyál polgármestere egy közmeghallgatáson. Bizony, így dolgoznak a NER hatóságai, ha a miniszterelnök veje után kell nyomozni. Pedig Gyál szerepe elég jelentős Tiborcz István meggazdagodásában. Itt is az Első Vő Elios nevű cége újította fel a közvilágítást 260 millió forintnyi uniós támogatásból, erősen mutyigyanús körülmények között. Persze ez nézőpont kérdése: miközben az Európai Csalás Elleni Hivatal súlyos visszaéléseket állapított meg, a tőlük kapott bizonyítékok ellenére a Polt-féle lakájügyészség bűncselekmény hiányában lezárta a fentebb már említett alaposságú nyomozást. A jogosan berágott Unió helyett végül a kormány állta az országos szinten 13 milliárd forintra rúgó számlát, sőt, még az 500 milliárd(!) Ft-nyi büntetést is simán benyelték, csak hogy ne legyen balhé. Mindezt persze közpénzből, de hát szívesen adtuk nem igaz? Ja, és sluszpoén, csak hogy teljesen kerek legyen a történet: a vadonatúj utcalámpáknak köszönhetően Gyál közvilágítása rosszabb lett.
2. A gyáli sportcsarnok
Abban az országban, ahol még a miniszterelnök hátsó kertjében is stadion nő, semmi csodálkozni való nincs azon, hogy a fideszes polgármesterek kezük-lábuk törik, hogy összehozzanak egy sportberuházást a településükön. Így volt ez Gyál fideszes vezetője, Pápai Mihály esetében is. Másfél milliárd Ft volt a város önrésze a beruházásban az állami támogatás mellett, ez Gyál éves költségvetésének közel harmada. Nem kevés pénz ez egy olyan kézilabdacsarnokért, amelynek a haszna erősen kétséges. A városban ugyanis felnőtt kézilabda csapat nincs, viszont helyben sportpálya, elérhető közelségben (Monor, Vecsés, XVIII. kerület) pedig fedett sportcsarnok akad több is. Így a járdák továbbra is borzalmas állapotúak, a balesetveszélyes kereszteződésekben továbbra sincs jelzőlámpa, de legalább volt mit átadni az önkormányzati választás hajrájában.
3. Számvevőszéki segédlettel működött szabálytalanul Üllő
Súlyos szabálytalanságokat talált az üllői önkormányzat tevékenységében a közpénzek kezelése terén 2019 tavaszán az Állami Számvevőszék. Ellenzéki település esetében ezzel a hírrel azonnal tele lett volna a sajtó, főleg a lakájmédia, ám Üllő kormánypárti többségű testülettel és független, de az állampárt által támogatott polgármesterrel rendelkezett. És bizony nem véletlenül került az ÁSZ elnöke egyenesen a Fidesz parlamenti frakciójából a mostani helyére. A jelentés fél évre szépen elfelejtődött, és csak az őszi önkormányzati választás után két héttel került nyilvánosságra, amikor már újraválasztották a fideszcsicska polgármestert, Kissné Szabó Katalint. A kormány ezzel gyakorlatilag befolyásolta a választást a városban, de hát a NER-ben ne számítson senki tisztességes eljárásra.
4. A kormány a repülőtéri lobbi pártján áll a helyiekkel szemben
Bár a repülőtér okozta zaj- és légszennyezés problémája százezreket érint, hisz Pest irányában egészen Kőbányáig és Zuglóig, a másik irányban pedig Monorig elér az a terület, ahol gondot jelentettek a víruspánik előtt lassan már percenként fel- és leszálló gépek, úgy néz ki, hogy a Budapest Airport állam az államban. Hiába fognak össze civil szervezetek és a környező települések, a hatóságok félrenézésének és jogi kiskapuknak köszönhetően a repülőtér üzemeltetői mindig kibújnak a felelősség alól, és a mai napig nem sikerült elérni, hogy zajgátló védőövezetet jelöljenek ki. Így marad az elviselhetetlen zaj, maradnak a megrepedő falak és a megbetegedések. Sőt! a repülőtéri lobbinak még azt is sikerült elérnie 2011-ben, hogy Papcsák Ferenc fideszes képviselő és bukott elszámoltatási kormánybiztos olyan módosítót nyújtson be, amely szerint a helyi adókról szóló törvény kivételként kezelné a repülőterek szilárd burkolatú mozgási területeit (pl. a kifutópályákat, hangárokat), évi 250-300 millió forintos bevételkiesést okozva ezzel Vecsésnek.
5. Az M0 fizetőssé tétele
Mind a budapesti, mind az agglomerációban élő autósok egy kvázi különadót kaptak a nyakukba 2015-ben a vámpírkormánytól, amikor a megyematricák bevezetésével egyidőben átgondolatlanul fizetőssé tettek több, addig ingyen használható főutat, így az M0 körgyűrűt is. A körgyűrű funkciója pont a környező települések és a főváros tehermentesítése lenne, épp ezért ezek az elkerülő utak a világon szinte mindenhol ingyenesek, de nem Orbanisztánban! Nem csak az egész körgyűrűt akarták fizetőssé tenni, de még azt képtelenséget is kitalálták, hogy díjkötelessé tennék a 4-es út Vecsést elkerülő alig 1 km-es szakaszát is, amely az egyetlen út a ferihegyi 2-es terminálra, tehát matrica nélkül nem lehetett volna megközelíteni vagy elhagyni a repülőteret. Az országos felháborodás hatására ez utóbbit végül nem vezették be, a körgyűrű viszont fizetős maradt mindmáig. Elméletileg nem minden szakasza, de nincs élő ember, aki hajlandó lenne a táblákat figyelve lemenni, és alternatív útvonalat keresgélni a következő ingyenes pár kilométerig, szóval ha fogat szívva is, de megveszi mindenki a matricát, aki közlekedni akar.
